Pócspetri története

A történelmi feljegyzésekből következtetve a település 1046. évben jött létre, az akkor még mocsaras területen. István király halála után (Orseoló) Péter király a Guth-Keled nemzetség lovagjait telepítette a vidékre, Petribe is.

Neve a Pál és a Péter kereszt-nevek összeolvasásából alakult ki. Pócs a latin Paulus magyar származéka, Petri a Péter melléknévi változata. A falu nevét a Váradi Regestrum említi először. A sok „Petri” nevű települések megkülönböztetésére kapta később a Pócs- előtagot – a közeli Máriapócs település nevének második tagja felhasználásával- így lett Pócspetri a település neve.

Az évszázadok során Pócspetrit illetően gyakran változtak a birtokviszonyok felosztás, csere, királyi elkobzás és újraadományozás miatt.
Az 1312-es években a Hontpázmányok birtokviszonya között jegyzi a történelem a települést. Később a XV. században Parlagi, Upory, Ders és bagi Horváth család voltak a földesurak.
Az első kézzel írott, latin nyelvű, Pócspetriről szóló 1543-as dátumozási dokumentum – ami az adózók összeírását tartalmazza – szerint 8 porta volt köteles adózni, ami körülbelül 80-120 főnyi lakosságot jelenthetett.
Az 1567. évi összeíráson bizonyítottan „Pochpettry” néven szerepel a település.
Az 1774.-évben elkészült Pócspetri helységnek „URBARIOMA”, valamint a római katolikus egyházi anyakönyvi bejegyzések pontosabb és hivatalos képet adnak az akkori településről, bár névelírások valószínűsíthetőek. A nevezett „Urbariom” a település jobbágyainak, robot-kötelezettségeinek és adózásainak dokumentuma.

Részlet az Urbariom-ból: „azért ezen Pócspetri Helységben egy egéfz hafzon Jobbágy Ház-Helynek belső Fundufa, az az Ház-Helye , annak Udvra, fzűrös, és veteményes kertye olly nagy, és téres Helyt foglallyon, a minémű két Pufonyi Mérő Mag alá kivántatik „  

1771. évből való a templom újjáépítést elrendelő, és az általános iskolát alapító levél, mely arról tanúskodik, hogy a lakosság elkötelezte magát az egyház és az iskola fenntartása mellett.
Egy 1874. február 7.-ei hivatalos bejegyzés az első írásos bizonyíték a hivatalos iskolai oktatásra, amiben arról olvashatunk, hogy kinevezik a tanítót.

1092. évben már volt temploma Pócspetrinek. 1318-ból való a település István nevű papjára vonatkozó első történelmi feljegyzés. 1711 után a kálvinisták foglalták el a templomot, majd 1771.-ben belső helyreállítással és toronyépítéssel egy időben visszakerül a katolikus egyházhoz. Mai arculatát 1923-ban nyeri el. 2014-ben pedig volt egy nagyobb felújítás.

1948. június 3-án Pócspetri a kommunista koncepciós perek áldozata lett. A katolikus iskola államosítása ellen tiltakoztak a templomból kijövő hívek, amikor az ellenük kivezényelt rendőrök egyikének a kezében dulakodás közben elsült a fegyver, kioltva ezzel életét. A korabeli hatalom a balesetet gyilkosságként értelmezve példát akart statuálni: kivégezték Királyfalvi Miklós jegyzőt, Asztalos János plébánost pedig szintén halálra ítélték, de másodfokon ezt életfogytiglani börtönre enyhítették. Sokan további súlyos büntetéseket kaptak. Erről a sajnálatos, tragikus eseményről bővebben külön menüpontban olvashatunk.  

Pócspetri 1950-től nagyközség, 1975-től 1990-ig egy közigazgatási és gazdálkodási egységet alkotott Máriapócs központtal. 1991-től önálló önkormányzattal rendelkezik.
Pócspetri a rendszerváltást követően viszonylagos fejlődésnek indult. Épült út, kerékpárút, gázberuházás valósult meg, és kiépült a szennyvízhálózat. Korszerűsödtek az intézmények, az ivóvízhálózat, az óvoda új tetőzetet, nyílászárókat kapott. Az általános iskola 1992-ben épült, 2000-ben a tetőtér beépítése oldódott meg. A gondozóház bővült 11 férőhelyről 31-re, korszerűen berendezett, 2-3 ágyas szobákkal.

Az utóbbi időszak lassuló fejlődés tendenciáját, 2015-ben az Óvoda teljes körű felújításával, és a jövőre vonatkozó nagyszabású fejlesztések (Egészségügyi Központ felújítása; Idősek Otthona, és a Művelődési Ház energetikai korszerűsítése; Történelmi Emlékhely kialakítása) realizálásával kívánja a település új önkormányzata megváltoztatni, megfordítani.